Farkas idő
ahol ég s föld ölelkező
fehér gyászban most a mező
halott fűszál halott levél
dércsipkézte a szemfedél
bús magányom hó alá nyom
havas tájon farkas lábnyom
deres a fák kéreg ránca
kering fenn a varjak tánca
hol az isten hátat fordít
malaszt sincsen farkas ordít
kóbor farkas ina aszott
a fagyhalál máglyát rakott
mar az idő farkasfoga
tűzet csihol a jégkova
az igazság farkasvakság
oly hatalmas a gonoszság
világ bűne izzik szépen
csillagszóró fagy tüzében
köd a füstje szállna tova
szétcincálja a tél foga
hamu a test, füst a lélek
szél hárfáján száll az ének
lyukas bakancs fagyos condra
a sors kopasz karácsonyfa
hubart
ASSZONY - ÖSSZEKÖT ÉS ELVÁLASZT A FÖLDTŐL
(örök Máriák ezer alakban)
vajúdik az asszony falja a világ
megemésztve minden kincset
elfüstölve minden csorba nincset
megtartva keresztig a fiát
vajúdott az asszony s öleli a testet
nevelte becézte terelte az úton
magára hagyta puszta kúton
de követte állítandó a keresztet
hogy megkenje a sírba sírva sírva
asszonyokkal araszolt a sívó kőig
ahogy az angyal szárnya rávetődik
döbbenve üres helyére minden asszony
szívének örök olajával minden arcon
lábát megtörli támasza hajának írja
Sejtető
Az éj vétkes árnyai játszanak velem
Dúlt képzelgés lüktet ernyedő testemen
Láz-ujjak élednek vonagló bűnömön
Rám simult kacajuk forrongva bűvölöm.
Vágyjáró képek a légtérbe vetülve
Homályos szemekkel újra visszaűznek
Kényesen csábítnak, bizseregve húznak
Ténfergő képzetek az álmomra gyúlnak.
Feszült csend kiált a meredező térben
Megkötözött énem hevült lüktetése
A hajnalba dobban oldozásra várva
Lávát szító tűzből csend-parázzsá válva.
Párnám redőibe gyűrődik a holnap
Magába ringatón elszáll a gondolat
Érintésbe olvadt hideg ölelésben
Időtlen létem a messzeségben ébred.
Maryam
Adj, Uram!
Faluvégi népnek.
Halott fenyő ága,
Dérrügyei szépek,
Jégcsap a virága...
Alatta nincsen más,
Csak dió, vagy alma,
Angyalhaj zúzmarás
A gazdag hatalma.
Szegény ember lelkét
Jégpáncél borítja,
Virágos jókedvét
A nincs szomorítja,
Az adósság bántja,
Néha a macskajaj.
Szívét görcsbe rántja
Gyermeki nagy zsivaj.
Emeld rá szemedet
Mindannyiunk atyja,
Aki a kegyelmet
Ingyen osztogatja,
Szánd meg a jó apát
Ha fogytán reménye,
Acélos jó kapát
Adj erős kezébe.
Anyának jó kedvet,
Illatos kenyeret,
Ígért túzok helyett
Ne silány verebet.
A gyereknek irkát,
Könyvet a markába,
A lábára csizmát,
Szerencsét sarkába.
A szegény a gonddal
Hiába küszködik
Buzgó szorgalommal,
Falakba ütközik.
Gazdagnak - kéz alatt -
Adj erőt, szép hitet,
Bontsa le a falat,
Amit ő épített.
hubart
Köddé válva
A hűvös hajnal jégvirágot karcol
Didergőn ablakomra
Ólmos keze csend-hálóba markol
S rám szitálja kába árnyait.
Lopva moccan a sötétség lomha teste
Rozsdás karja hazug álmokat sző
S szétszórja elvetélt terhe
Álom-magvait.
Köddé válva gomolygó légben
Osonva titkon hozzád érkezem
Reád hullok, mint eső a szomjas földre
Kezemben tartom két kezed.
Karjaidba hanyatlok némán
Elveszek Benned
Mint éjjel a csillagok mélán
Pislákolva felleg tengeren.
Maryam
Bezárva
Előttünk már zárva a múlt
Előttünk még zárva jövő
Be vagyunk zárva a jelenbe.
Előttünk zárva vannak mások
S mások előtt zárva vagyunk mi
Az ember be van zárva önmagába.
A múlt és jövő nem a miénk
A miénk csak a jelen lehet
Ezt kell élnünk, ide vagyunk bezárva.
Az ember néha kinyílik mások előtt
De akkor furán néznek rá mások
Ne nyílj ki, mert úgyis bezárnak.
1999. február 11.
Zsu27
Szeretet-háló
Szeretet-hálót vonva a világ fölé
a Mindenség Ura átforditja
az Idő kerekét,
újra-élesztve a fakuló reményt.
De szavak bombája robban
a szív küszöbén,
lélekbe markol a fájó érzés,
a hit romjai felett
lebeg a kérdés,miért?
A megértést szomjazod
de becsapódó villám tépi szét.
Magasra épült falakat
dönthetne könnyedén,
szétzúzhatná a magányt
s a lelkek közönyét,
ablakot nyitna a világra
ha magadhoz engednéd a fényt.
A fényt,mit a szeretet
örök máglyája táplál,
mi nélkül szürke s hideg
lenne az egész világ.
Hát emeld magadhoz a szeretet fényét,
mely beárad a robbantott résen,
ne épits újra magány-falat,
ne zárd ki a világból magad.
Győzd le lelked közönyét,
mert könnyen elveszel a mindenség ölén
ha kivül maradsz a szeretet-háló körén.
lazarhzs