Éji erotika
Ledobja alkonyi
köntösét az est...
vágyaim eléd teszem...
Ősi tűz, ragyogni
gyúlnak odafent
az Ég keblén meztelen
fáklyák...szemedbe hullok
derengésük szelíd
alázatán...rám hajolsz,
Hold-fűz testedbe fúlok...
Mámorokba hevít
csókod íze, átkarolsz...
a sötét ölében
összeolvad árnyék és fény,
gyönyörünk csöndjében
egymásba lobbanunk...szenvedély
lüktet éjszakánk erein,
gerincén borzong
szívünk...mennyekbe robbanva
születünk újra te és én...
Sóhajok izzó terein
lelkeddé porlok,
míg csillagokká bomlasztja
lángoló testünket a kéj...
2009. November 17.
Érzékekbe hullva
Csókjaid lángja ölel körül
vágytól izzó csendben,
tested mezején ajkam
illatod mézét ízleli...
nyelved puha bársonya
felperzseli bőröm,
redőibe gyűröm
mámorod zamatát...
míg egymásba égve
repít a szenvedély,
s oltárán lobogva
az érzékek égi vesztőjébe hullunk...
Átfogja az időt gyönyörünk
láza, forrón remeg
ujjaim hegye alatt
minden hajlatod...isteni
szenvedélytől ázottan
sodor benned az öröm,
Égbe feszítő tűzből
isszuk kéjünk harmatát...
összeforr vér a vérrel,
szerelmünk hevén
leheletté csorogva
érzékek tajtékán egymásba csitulunk...
2009. November 26.
Ha ölel az éj...
Egymásba nyílunk a csend
kelyhén, ősi nászban takarnak
be a percek szirmai...
lelkünk tüzéből szövi
fölénk csillagszőnyegét az Ég.
Láztól szomjazva simulsz belém
az éj lepedőjén...mámorba
ölelve játszol testem mezején...
Mint alkonyt csókoló est,
sóhajtva hullok alá ajkadnak...
mennyekig visszhangzik
a vágy, tajtékán őrzi
szívünk ritmusát. Elsüllyedt tér
redőibe gyűr a szenvedély,
tűzzé égve lettünk záloga,
lobogunk örök gyönyör tengerén.
2010. Január 12.
Lélek-lobbanások
Meztelen éj öle borul
fölénk, csendeső mossa
el a gátakat...
sóhajod szívemig simul,
szélvirág illatán ontja
belém vágyadat...
Álmaim csillagjászol ringatja
lelkedig, néma áhítattal
veszek el szemedben...
csókod hajlacseppekben itatja
létem, a holnapot áthidalva
kigyúlok tebenned...
2010. Január 13.