Egy letűnt korszak

 

Eső-melle duzzad az erdő-rengeteg felett,
A régmúlt dalait susogják a lombok.
A tájat mélybíbor lombkorona borítja be,
Lágy ölében halhatatlan emlékeket hordoz.

Fekete rabszolgák énekét viszi a szél,
Hogyan élték mindennapjaik hajdanán.
Büszkeséggel telt, földszagú igájuk zenél,
Kemény munka boronája izzad homlokán.

Kisasszonyok cifra krinolinja csillan meg,
A delelő Nap cinkosan visszakacsint.
Tág hallban komornyikok várják a vendégeket,
A ház urának születésnapját ünneplik.

Sírig tartó szerelem-illata suhan át
A társaságot szomjúhozó tornácok között.
Kandallófüsttel felszálló, nyüszítő dúdolás..
Az ír örökség a túlvilágra költözött.

Valaha itt gazdag kúria, birtok állott,
Tara szépsége a szívekben máig kísért.
Földjéből sarjadt élet jelentette a világot,
Az óidő szikrája ma is örök lánggal ég.

Lábnyomok tűnnek fel a porhanyós homokban,
Ki hisz benne, érzi századok jelenlétét.
Hősként helyt állt háborúk viharában,
Csak egy korszak volt, melyet elfújt a szél...

Margaret Mitchell-Elfújta a szél című regénye nyomán

Ajánlom Scarlettnek és Mizsinek

2009. október 10.

Szerző: Heaven

 

Józanul

Már nem keresek szavakat,
érzéseim fogva tartanak,
lelkem színházi függönyét
rég leengedtem, s mögé már
nem hallatszik bántó szó.

Puha-bársony megvéd, elrejt,
titkaimmal magában tart,
hová nem követhet alantas szándék,
s kitörni többé innét nem akarok.
Nem várnak boldog hajnalok.

Éltetnek rózsaszín gyermekmesék,
amikor hittem, az élet oly szép.
Létemre gondolni józanul nem merek,
mert magukkal ragadnak idegenek,
zaklatnak, kegyetlenül megfojtanak!

Szerző: Vadvirág

 

 

 

Lelkeden

Könnycseppbe rejtett világ vagyok
Lelkedre folyva nyomot hagyok
Beléd növök, mint jelenbe a jövő képe
Illatos gyantára a vén fa kérge.

Lehántom magamról gondolatom
Összepréselt valóságomban jajgatom
Magam a végtelen messzeségbe
Átszúrt szívemmel feszülök fel az égre

S valóságra vetkőzve álmomba kiáltalak.
Éntelenbe fulladt káprázat-szilánkokat
Szakítok testemből, fájdalmam bérét nyögöm
Elhazudott igazságod szálait szövöm.

S ahogy lassan átszűrlek magamon
Letisztult gondolatod érlelődő szavakon
Csitul, melyek örökre kimondatlanul maradnak
Rám figyelj önmagadban!

Szerző: Maryam

Viharos idők

Batyumba szedem életem cserepeit,
fáradtan utamra lépek, s didergek,
hisz itt van az Ősz, viharos idők járnak,
kopaszodó fák ágai közt kergetőzik,
játszik fogócskát a hűvös hideg szél.

Zizegnek dühösen tépett levelek,
nevemet károgják már fekete varjak,
sötéten, veszetten köröznek felettem.
Űznek, kergetnek lompos gondjaim,
vöröslő vérem lecsöppen, nem érzem.

Farkasszemet néz velem a rettenet,
bezárul előttem minden menedék.
Tudtam, hogy gyorsan eljön az Ősz,
s elbújik az ég kormos felhők mögé,
viharos idők dübörögve járnak felettem.

Maradnék hű Istenemhez s álmaimhoz,
de oly kémény ez az egész jajongó szél,
s mint szalmaszál, messze elrepíti hitem.
Áttetsző létem sikítva keresi nyughelyét,
s bújnék rejtekembe, tovább ne üthessenek.

Szerző: Vadvirág

 

 

..a könnyek visznek hozzád
bár szóltál,- " ne gyere "!
nem akarok csöndre süketülni
s feladni semmit egy percre se,

mikor taszítást hallok
s némuló halk zajod
várótermek kongó magányával
hozzád utazok...

járok égen
majd föld alá bukva alszom
őszirózsák bús illatával
betakarózom,

küldtél messzebb
terünket szűk résre metszve
közénk a hegyet állítottad
álmainkat eltemetve...

s amikor mégis
csak azért is feloldom
múlt-időből a jelenhez
kikötöm csónakom,

elvennék belőled
tányérról egy falatot
csendben megköszönném
a hitem,-mi megtartott...

kimondanék mindent
a kék égre felfestve
kérném a jó istenem
tartson meg- neked- örökre...

Szerző: Szoszircsi

M int vízbe dobott kő patak sodorívén

E lmerülök benned, sugár-szemed színén

R ingatózom rajtad, tested bölcsőjében

T ükör szíved dobban, lüktet ereimben.

S elymes örvény-kezed óvón körém fonod

Z senge hullámágyon ontod az illatod

E ltűnik benned mélyen létezésem

R aboddá olvadok, eggyé válok Véled.

E ltemetem múltam, adózom a mának

T udva-tudatlanul szítom fel a vágyad

L elked édes ajkán csók-tüzek hevülnek

E lfeledem búmat, kortyolok Belőled

K ellesz nekem végleg, hiszen Benned élek.

Szerző : Maryam

 

Oldal: Kedvenc kortárs alkotóim versei
Scarlett..."Holnap új nap virrad"... - © 2008 - 2024 - scarlett.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat