---

Álmodó élet

Nyers valóság füstje

koptatja szíved

idő kezével vájt

rejtekét,

lassan kibontja

benned szirmait

az ősz

látszat fásult

virága, s hajnalod

szemén a jövő

küszöbére állítja

léted.

Körülfon, ,mint

áldozatát a pók,

s míg álmokat

festesz halandó

éjek ablakára,

a sors lázadó

viharában ronccsá

őrli csónakod...

Szegény hajótörött!

Rozsdás szigetek

közt szomjazod

örök létig

vágyaid könnyben

szőtt

csillagának vizét.

2009. március 28.

Ráncos arcú élet

Kábult árnyak küszöbén

sóhajt a fásult akarat

csöndje benned, álmok tükrén

hulló penészes vakolat

szórja holnapod tavát.

Dermedt tűz, cserzett idő

kőbe olvadt könnye szitál

Egeden, festett, holt jövő

labirintusa kanyarog

Napod köd lepte testén.

Sebzett lüktetés kavarog

léted foszló üvegszemén,

s lassan rozsdát mar belé

a tegnap érdes vaspora,

fuldokló, koldus szegény

zarándok lettél élet,

arcodon kihűlt mocsár

lélegzete leng, az évek

zaja már ráncosra vájt.

2009. március 22.

Két arcú lélek

Az élet birodalmán

lépkedsz tétován,

üvöltve tép

a sors groteszk

fájdalma,

s gúzsba

köti lényed

fáradó álmait.

Dühödten húzod

holnapod roncs

szekerét, cipelve

a tegnapok gyarló,

bűnös súlyát,

mik titkaidba

csorbulva mardossák

léted erezetét.

Máskor megbékél

benned a

tobzódó vágy,

s mint nyugodt

víztükör, csak

figyeled csöndben

a világ rezdüléseit.

Olykor sodor az ár,

mint  kavicsot

a hullámzó folyó,

és szíved csiszolva

őrli fel akaratod

maroknyi lélegzetét

az álarc, miben

önnön világod

rejtegeted.

A pillanat tüzén

hevítve égnél,

s bejárnád

a végtelen éj

Nap csókolta

csillagrendszerét,

mégis láncra

ver a kétség

verítékcseppje,

s magába fojtja

a reményt

parázsló mélyedben,

míg vívod örök

csatáid életed

pergő időhomokján.

2009. március 22.

Álarcos bál

Apró kavicsok kongó

zörrenése létünk a sors

cinizmussal szórt, rabló

útján, patakzó könnyek torz

íze csordogál a szív

tépdesett kérgén, s már

nincs aki ölelve hív,

csak osonó, rút halál

zengi énekét, hervadt

lélek kitikkadt álmai

mázolt erezet hamvadt

fényébe folynak, vágyai

vagyunk csupán a remény

bús ostromának, érzelmek

fonják körénk szenvedély

forró indáit, félelmek

borítják ránk az élet

tobzódó, foltos álarcát,

ködbe tapadt, hamis kéj leng

árnyaink testén, vad táncát

beletörődve, maszk mögül

nézzük a tegnap romjain,

míg a hit is megkövül

múltba vesző rongyain.

2009. március 26.

Becstelenség

Árnyas, fojtogató ölelés,

a sors kezében izzó kard,

sötétjén a lélek odavész,

mérgének leple fogva tart...

Ereinkbe olvasztja hideg

vérének sorvasztó kínját,

a hajnalon már ott figyel

s körénk fonja hideg láncát,

hulláma, mint gyilkos tenger

sírhantba temeti létünk,

örvényében megtört szívvel

lassú poklon porrá égünk.

Hitünket szétmarja poshadt

bűzének áradata, s már

csak távoli kép a holnap,

a lélek kifosztott, sivár

koldus lesz, félholtra vert rab

csókja fullasztó mocsarán.

Minden, mi ma még szép, korhadt

martalék a tegnap parazsán,

halál menedékébe taszít

nyomorgó sebeink patakján,

feledni sohasem tanít,

hisz mit húsunkba öklével váj

vég nélküli fájdalom, sebzett

hajszolt szív mi itt marad, fáradt,

rothadó emlék ízbe metszett

élet, csonkított kődarab.

2009. március 28.

Árnyak között

Csak parázsló kis tűz

a lélek a sors csapzott,

szél fújta hamvain,

kit álma egyre űz,

örökkön égve bolyong

a tegnap hangjain.

A fény ösvényein

fogódzkodik a holnap

köd lepte kezébe,

az Ég törvényein

át kóborolva olvad

a jövő medrébe.

Kétség s kárhozat

szórja széjjel magvait

útjain, gyarlóság

s bűn pokla marja

a fájdalom tüzét

erébe. Áldozat

lesz, ha hite angyalait

elnyeli mohóság

torka, akarata

sem moshatja tükrét

az erény fényébe.

Kapzsiság s gyalázat

figyeli szárnyaló

szívét, s létére

fekete hálót fon

önhibáinak pókja.

Mérget ont lényére

hamis léptű alázat,

torz vágyak lázadó

íze, ítéletre

keserű fátylat von

köré  a szégyen csókja.

Árnyék hull méhébe

míg a boldogság égi

lángjait kutatja,

s közöttük szeli

a lét lankáinak

sűrű, sötét erdejét.

Egyre küzd, mélyébe

vájt démonokkal éli

napjait, szomjazva

a hajnalt keresi

tűnő vágyainak

legtisztább szenvedélyét.

2009. május 26.

 

Oldal: Lét és sors
Scarlett..."Holnap új nap virrad"... - © 2008 - 2024 - scarlett.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat