Scarlett..."Holnap új nap virrad"...

Ha a könnyek záporként mossák el lépteid és hited, akkor se feledd : Örökké mégsem eshet...

465233.gif


Alázat


Lezuhant kis harmatcseppek

égi tüzében lobogó

fénye, akár síró gyermek

könnyében halkan osonó

bűnbánat, lassan megérint,

mélyében semmi lázadás

nem dobog, mégis felhevít

tiszta lélegzete, mely csatát

megtörve áthatol fagyos

hallgatás ködbe hajolt falán,

s a szavak tépett, rongyos


pázsitján is utat talál

a lélek ösvényein. Mint

bűvös vágytól megszeppent csók

fuvallata, hűs hajnalt hint

a percek taván, lángokat szór,

gyöngéd lüktetésben árad szét

dacba karcolt, fáradt érzelmek

feldúlt sejtjeinek rejtekén,

s ha árnyak űzte félelmek

korbácsolják vérét, tengerén

többé nincs az az élet, melyet


el nem nyel tobzódó tajtéka.

Felőrli a jövőt, a jelent

szétporlasztja martalékra,

homályba fonja a holnap

reményt fakasztó hajnalát,

széttépi szeretetre szomjas

szívek maradék akaratát,

öntudatlan, kósza szellemmé

érlelheti sorsunk lépteit,

hitünk emésztve perzselné,

ha cseppjét lényünkbe égeti.


2009. március 28.

skyforger.jpg

Az ínség kapujában


Az idő hervasztó, sötét füstje

marja most a légnek tiszta honát,

sebzett sas vérének forrongó üstje

öntözi létünk puszta sírdombját.


Pusztító máglyán feszül a holnap

összeszabdalt csillaga, s az ég

dühöngő, vad villámokba olvad,

akár az ítélet pokol tüzét


úgy szórja becstelen óhajok

szennyes múltját fekete testéből,

porladt, elúszó halálsóhajok

zengik a jövőt, űzött szeméből


üvölti ránk a világ gyalázatát

a megcsúfolt rejtelem, tüskés lánc

tartja fogva hitünk, régi alázatát

eltaposta hatalom, habzó kéj tánc.


A tegnapban nincs már megbánás, csak harc,

széttört  glória fonja át az élet

kifosztott szívét, az ember merre tart

ha lépte is  karcot váj a fények


homályba fúló korszakán, s poklot

ringat a lélek gyötört ereiben,

értékei csupán foszló rongyok

darabjaiban zokogó szellemek,


kárhozat lehelete leng a hajnal

könnyező csillagán, fakó, hullt levél

lettünk, elbukott, erőt vesztett angyal,

s már kacag a sátáni holt remény.


2009. március 28.

 

cipfhfomxb8wcoqqktabw5vjr20gwoisilwkajtu9vaw0yal_xwdoe0bqi6ze9ke5c2jpwg.jpg

Átfestett lelkek


Az idő óarany arculatán

mezítelen lebegő árnyak

táncolnak körülöttem. Lélegzet

serceg a tegnapok homályba

zuhant, álmos rejtekén. Halandó

lelkek dideregnek, már új ruhát

öltött rájuk torzuló vágyak

fátyla. E gúnya selyme mérgezett,

színlelt erény taszítja romlásba

véle bélelt sejtjeik. Andalgó

gőg rút köpenye lebeg lépteik

sűrű záporán, kiszáradt haraszt

lesz sorvadó szívük szeretetlen

nappalok magánytól éj-deres

tömlöcében. Mostoha alkony

nyúzza könnyektől sápadt képeik

hazugsággal karcolt tükrét. Tarack

burjánzik már régen nem önzetlen

érzelmeik kertjében. Jeges

düh fűti szellemük, szélmalom

harcba taszítja lényük. Emberek,

a felszín mocsarán vergődnek,

mint kiszáradt folyó mederben

rekedt halak, átok s kárhozat

fonja át létezésük törékeny,

illanó voltát. Nyirkos csend remeg

a holnapon, hisz csak tengődnek,

roncs hajók tajtékzó tengerben.

Elhullott minden hit és alázat,

jellemük előttem ma idegen.


2009. június 22.


20090417_elet_molekulai_hideg_csillagok_korul_540.jpg


Változás hajnalán


A létezés méhének csöndes

érverését hallgatom, benne

vihar-fény hangja robajlik át,

erén borostát sző az elmúlás

zordon veszélye. Szív-derengés

hullámzik a levegő hátán,

mint patak mosta levájt kövek,

változik a természet lelke.

Láng-felhők gyúlnak, sírnak a fák,

erdőket sorvasztó hullt napsugár

perzselve égeti tengerét

a földeknek. Ledőlt szűz oltár

felett térdre borulva zokog

a Föld anya, könnyeit csorgatva

sóhajt néma imát az éjben.

Tűz-szekereken rohan végig

halál álarcába bújva magvak

ében-rejtekén, hisz az életek

szívében már alvadt sebek holt

vére hull...kegyelemért szomjazva

tombol árnyak fűtötte légben.

Haragja már lassan az Égig    

lobban, leheletében a hajnal

színein virágzik az enyészet.

Puszta harctér lesz a láthatár

peremén,  hol a pokol kénnel

itatott csillagait szórja

a közeledő sötétség torka,

csak nézem remegve, fáj ma már

keble feneketlen mélyében

látnom arcát, hangja még szólna,

de mintha idegenné vált volna.


2009. június 22.

jennifer-in-hell.jpg







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 74
Tegnapi: 166
Heti: 74
Havi: 1 699
Össz.: 1 040 089

Látogatottság növelés
Oldal: Lét és sors
Scarlett..."Holnap új nap virrad"... - © 2008 - 2024 - scarlett.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »