---

Enigma


Hol jártok most jó druidák,
kik dacoltatok szélfútta időkkel?
Kőmonstrumok, ősi regék
suttogását hitelesen hirdetitek?
Miért hallgattok óh, kopár földek
szűkszavúan lankadatlan?
Megigézett Göncölszekér
vajon mutatja a való utat?

Miért álltok agg kőtömbök
magánytokba burkolózva?
Elmélázva, töprengésben,
felhők alá tornyosultan?
A rejtélyes fogyó újhold
vagy a felkelő Nap sugara,
mi ezredévek vándorait
sarkallta zarándokútra?

2010. február 05.


heaven


A

Emlékek birodalma


Legendák földje, korok misztériuma,
Képzeletem szárnyal, hív az ismeretlen..
Fantáziavilág tengerén indulok,
Kultúrák bölcsője vonz, megcsalt vizeken.

Ott, hol a halál létük kurtítja kéjjel,
Fölsír nemzedékek utolsó sóhaja,
Jeles diadalban elmarja életük,
Pihegve alászállnak a hullámvert sírba.

Üdvözségük odalent rejtőzik a mélyben,
Honnan már túlvilági életet remél..
Atlantidák ismerik évezredek rejtélyét,
Minden, mi nyomorúság volt, ma ködbe vész.

Csak a homályban sodródó hajóárboc maradt,
Viszi a vitorlát parttalan utakon,
Láthatatlan iránytű.. Bevégeztetett..
A dicső történelmet újra láthatom.

2010. január 11.


heaven

Csillagár ölén


Bontogatjuk egymást édes bűvöletben,
Parázs-érzet vibrálja be a légteret,
Ujjbegyeid baldachinjára terülve
Életelixírt belőled nyerhetek.

Hozzám simulsz, mint csillagokhoz a Hold,
- Gyöngyfüzért idéző ölelésük foglya -
Ünnepelt dívák eleganciájával
Áldott szentélyünkbe világát elhozta.

A jövő tudom, veled rendeltetett
- Szerelmed mindenek feletti hatalom.
Tűzpiros ajkakkal füledbe suttogva
Reneszánsz lantok pengetését hallgatom...

2010. február 05.


heaven

Ima


Egy angyal
jött le
most közénk,
szárnyát a
rideg világ
törte szét,
gyönge lábát
a szél verte,
gyöngy lépteit
jég kergette,
eső cseppje is
verdeste,
de szent
imára kulcsol
keze,
érted, értem,
megremegve...


heaven

 

Álmok pamlagán


Múltbéli csodák képei közt száll le az alkony,
Jégvirágok tűi fércelik párás ablakom,
Emlékképek illanó selymén át
Pilláim alá szökik egy rózsakvarc másvilág.

Megannyi képzeletszülött - gazdagság, pompa..
Gyermekkor nyara önfeledt kacajt csókol arcomra.
Tusolatlan vétkek és a megbocsájtott bűnök,
Szárnyas lovon suhanó halhatatlan valkűrök.

A sötétség lidérceitől hazataláltam,
Rémálmok nem tarkítják lázas ágyam,
Sóvárgom megélni e más lét ritka perceit,
Veled, míg homokóránk elhagyja szemeit..

2010. január 11.


heaven

 

A lét peremén


Csellengő kölyök szikkadt zsemlét majszol,
Csitítja éhségtől kopogó szemei szomját,
Sárral foltozott nadrágjában serényen guggol,
Pökhendi asszonyság elé dobja az 'alamizsnát'.

Modorához csipetnyi szánalom sem ragad,
Nem is sejti, milyen a kitaszított sorsa.
Zebrán átkelve puccos hermelin bundában
Úgy fest, mint egy fölfújtatott pulyka.

Éjekkel összefolyó, szorongó nappalok..
Nincs karácsony, ajándék, ünnepeltnek csodaszép.
Bandába verődve csak egy gettó dalt motyog,
Régen nem érzi már a család szeretetét.

Mihaszna éveit meg nem szánja senki,
Éhezők hídja alatt várja vetetlen ágya.
Szotykos salak közé hajtja le kis fejét,
Örökbefogadja őt a korall-párna..

2009. február 09.


heaven

 

Téged kereslek



Éjszakába zsúfolt álom terheimet

Bukdácsolva cipelem éber jelenembe

Meg-megállok, megpihenek elveszítve

Tétova realitásomat rég eltemetve

Messze járok, hegy-völgyeken túl

Beléd bújásom zugaiba csitulva

Téged kutatlak veszetten, vadul

Kenyér-mezők illatába simulva

Bárányfelhők lélek-fodrain

Jó szagú erdők búvó rejtekében

Avar-bölcső rezgő lombjain

Súgó remény-fák ágölelésében

Téged kereslek ülő bokrok tövében

Eső szemezte szántóföldeken

Hunyorgó estnek opál ködében

Magasba horgadó havas bérceken

Megtalállak fáradt napjaimban

Harmat ízű fázós reggelen

Fenn, az éj magány-hangjaiban

Összerezgő csillagtengeren

Magamból kibontva újra meg újra

Múló időm perc-végtelenjében

Reszkető gondolatomba fúlva

Szívem piciny titok-szegletében.


Maryam

Éji kéjben


A holnapnak hunyom szemem

Éj vánkosán testem pihen

Vonagló csend puha báján

Izzó vágyam sodor ágyán

Álmaidba merítkezem

Vérereden lüktet kezem.

Te vagy minden gondolatom

Nyíló csókom Rád tapasztom

Ajkam izzik, énem hevül

Buja vágyad nekem feszül.

Túl csorduló révületben

Rajtad éled tekintetem

Alád szállok, érintelek

Vadul táncol rajtad kezem.

Megszorítlak, elengedlek

Játék-nyelvvel kényeztetlek

Tested ívén zakatolok

Gyorsvonatként Rád robogok.

Sóvár vágyad belém tolod

Szétfeszít az akaratod.

Ágyékjáró gyönyör-kehely

Összedobbansz mélységemmel

Tenger ölemben fürdetlek

Forró lávaként temetlek

Bármit tehetsz Tiéd vagyok

Érted élek, Beléd halok.


Maryam

Álomból ébredőn


Azúr csipkefelhők nyújtóznak az égen
Ébredő tavasznak ringó bölcsőjében
Az álmos föld ásít, felpezsdül az élet
Lustán nyújtózkodva mély álmából ébred.


Illat-rügyek bontják bársony bimbaikat
Lenge szél hintázza kacér szirmaikat
Smaragd-pázsit terít ezer szép virágot
Bűvkörébe vonva az egész világot.


Maryam

Avar szerelem


Ha lombos fa lennél

Csüngnék rajtad réveteg

Levél karommal ölelném

Óvón fáradt törzsedet.


Csend-kérgeden bújnék

S ha elköszön az ősz szele

Lábad elé hullnék

Avar ízű reggelen.


Maryam

 

 

Remény-lélek



Bújó szemérmem Benned ringatom

Bölcső-karommal takarlak némán

Vigyázlak éjbe hajló alkonyon.


Árny alakban zörgő remény-lélek

Ölelném a visszacsókolt álmod

Bolyongó köd vagy átok félelem.


Maryam

 

 

 

 

 

 

Oldal: Válogatott kortárs versek
Scarlett..."Holnap új nap virrad"... - © 2008 - 2024 - scarlett.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat