Scarlett..."Holnap új nap virrad"...

Ha a könnyek záporként mossák el lépteid és hited, akkor se feledd : Örökké mégsem eshet...

cloudninebysab687jb5.jpg


A holnap partján


Emlékezésbe hamvadt jelen

tónusain dereng létem,

estbe alvadt fény csak a múlt.

Ködvirág illatú csendem

issza az éj, súlytalan lépek

magamba, tűnődésbe gyújt

egy pillanat, álmok sóhaja

vajúdik bennem, arcomra

simul az idő tenyere.

Szélharangok szűz szólama

ringat, dallamán hajolva

becéz a tavasz. Szemembe

révedt évek íriszén látom

pislogni a gyöngytüzű hajnalt,

szirtjeiből építi a holnap

partjait, itt többé nem fázom

a kételyt, új világgá sarjadt

sorsom végre lélegzésbe lobban.


2010. Január 24.

animation2-2.gif

Magamba hullva


Tegnapokká sápadt jelent

tartok kezemben, tenyerem

ráncaiba metszi ősz ízét.

Árnyindái közt csak egy szomjazó

fényvirág vagyok, tűnő létem

homlokán emlékekből elcsent

perceim szövik lepergett

napjaim törött gyöngyszínét,

s holnapokba fűzik korhadó

béklyóimból kitörő énem.

Sorstalan hitem áthajol most

a nincs kongó szakadékán,

s rám nyitja szemét az élet.

Csendízű holnap sóhaja simul

belém, hajnala szűzi illatát

lélegzem. Ámuló párnámra folyt

a remény, könnyek hamvas héját

lehántja, már nincs többé métely,

mi tövissel éget, lángja kihunyt,

látom a jövő lélekcsillagát.


2010. Január 24.

1148023152.jpg

Lélegzem


Csend zamatú reggel virrad

rám, múltamnak rozsdás árnyait

íriszén porlasztja semmivé,

s fényillatba fon az élet.

Tegnapok földjébe szikkad

a fájdalom, karjába zár a hit,

az emlékezet, mint cseppnyi éj

ha a horizontra réved,

lehántja idő ette kérgét.

Lelkem gyűrött arcú est

volt csupán, de a hajnalból szőtt lét

tömjén füstje holnapba lehelte.

A kétségek dohos mérgét

reményszelek fújták el,

újra lélegzem, a köd arcú tél

tavasszá hamvadt a jelenben.


2010. Január 23.

 www.tvn.hu_622e6b9d02e152038753093d820562cb.jpg

Csak létcsepp


Tenyerembe sápadt karcolat

csak a jelen, mint korhadó

fa kérgét az percek, lassú

elmúlásom az anyaföldbe

olvaszt. Idő csókolta arcomat

majd estbe tört fény porladó

emlékké aszalja. Hamu

illata itatja napredőkbe

gyűrt sorsom, vérembe alvad

átható éjíze. Rozsda ködöt

lehel rám az évek

ajka, árnyszirtekre csalja

a hajnalok tüzét. Avas

lett a ma útja, pillanatrögök

szilánkja penésszel éget,

létem holt damaszttá varrja.


2010. Január 23.

0eb7495f10002e854c36874xt5.jpg

Az éj csendjén


Álmatlan ködbe dereng az éj,

árnyvirágok szirmain takarja

be létem meztelen húsát.

Csendzamatot lehel rám a szél

tüdején, bőrömre hamvasztja

a kiégett idő búját.

A Hold sápadt borostyán íriszén

fénymorzsákat hullat, mint hajnal

éhező koldusnak, a percek

fűzfaágán emlékek kilincsét

simítja tenyerembe. Alvadt

könnyek zúzmaráin belém csepeg

az évek lélekíze...szótlan

terülök szét a pillanatok avarán,

rezdülésük csontomig lobban.

Párás lélegzetű opál csókban

égek a régbe, míg a tegnap tavaszán

a holnap gerince belém roppan.


2010. Január 28.


zuhano_angyal.jpg

Absztrakt valóság


Ónos félhomály sápad

arcomra, mint haldokló

lepke, zuhan szívembe

a csönd. Csak ködös tárlat

az est, ujjain alvadó

tegnapok mámora ívet

hasít, tudatomba karcol.

Árnyékgomoly tekereg

szememre, csonka füstvirág

bont kelyhet, ébred a Hold,

holt szirmain csepereg

létből sajtolt tűztintán

a túlélésbe vakolt

hajnal. Felsejlő csonthéján

araszol felém az élet,

lélegzetén fény hajol

hozzám, s a holnaplétrán

kapaszkodom, magamba égek.


2010. Január 28.

655882.gif

 Az évek vizén


Hunyorgó tegnapok íriszébe

réved létem, álmok alvadtak

emlékké utamon, s lassan

árnyékba halt a fény.

Könny fagyott lelkem zsilipére,

köd itta bánatavarban

az elmúlás arcába takar.

Csendbe metszett szél

sikoltja magányom, átszakítja

múltba sápadó hajnalom

tüdejét. Éjtajtékok mossák

hitem, az idő rám hasítja

magát, szú ette falakon

látom, ahogy enyészetet fon rám.


2010. Február 20.


www.tvn.hu_e27435d2a6c151daf447b24e4bfffbda.gif

Emlékek magányán


Árnyak sóhaján hajol rám

az éj, magamba tapintom

a némaságot, s lassan csenddé

alvadnak bennem a könnyek.

Sötétté foszló estredőkbe gyűröm

magányom, kihűlt alkonyláng

az idő, csontomig szakítom

kínzó erejét. Most oly csekély

mit lelkem nincsébe ölelhet,

hát emléked morzsáit véremig fűzöm.


2010. Február 21.


154509.gif







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 92
Tegnapi: 166
Heti: 92
Havi: 1 717
Össz.: 1 040 107

Látogatottság növelés
Oldal: Lélek-rezdülések
Scarlett..."Holnap új nap virrad"... - © 2008 - 2024 - scarlett.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »